Újra itthon II. 2010. 11. 15.

Többnyire még mindig feküdnöm kellett.

A. már régen elhívta egy barátját/barátunkat hozzánk, de sose jött össze a dolog. A hazaérkezésem napján el tudott jönni.
Csak azért érdekes a történet, mert ő volt az a valaki, aki (szerinetem) a legtöbbet volt A. mellett. Azóta én is jobban ismerem őt. Hálás vagyok neki, hogy mindig A. mellett állt.
(....................) Köszönünk mindent neked is!